Akadoznak a kereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és Amerika között.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között folyó kereskedelmi tárgyalások során a július 9-i határidőig várhatóan nem születik teljes körű megállapodás. Ehelyett a felek egy úgynevezett „elvi megállapodásra” törekednek – számolt be a Financial Times.
A lépés célja az, hogy elkerüljék azokat a magas vámemeléseket, amelyeket Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke helyezett kilátásba. Ezek egyes uniós termékek esetében akár 50 százalékosak is lehetnek.
Von der Leyen emlékeztetett: az EU és az USA közötti éves kereskedelmi forgalom eléri az 1500 milliárd eurót (közel 600 ezer milliárd forintot), így egy átfogó egyezség kidolgozása különösen összetett feladat.
Korábbi példák – például Vietnámmal vagy az Egyesült Királysággal kötött megállapodások – alapján az Egyesült Államok továbbra is fenntart bizonyos, 10–20 százalékos vámokat a partnerekkel szemben, még elvi egyezségek esetén is.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos csütörtökön Washingtonba utazott, hogy a jövő heti határidő előtt kompromisszumot próbáljon elérni. Az uniós álláspont szerint az EU elfogadna egy 10 százalékos általános vámot, de jelentős csökkentést szeretne elérni az acélipari (jelenleg 50%) és autóipari (25%) vámok esetében.
Az EU emellett kész növelni az amerikai termékek behozatalát is, hogy mérsékelje a jelenlegi kereskedelmi többletét.
Friedrich Merz német kancellár szorgalmazza a gyors megállapodást, különösen a német autó-, acél- és gyógyszeripar védelme érdekében. Merz szerint a cél nem egy részletes egyezség, hanem egy gyors vámvita-rendezés, amely elkerülheti a hosszadalmas tárgyalásokat és a komoly gazdasági következményeket.
Nyitókép: AFP
***
A magyar miniszterelnök egy fontos alternatívára hívta fel az ukrán elnök figyelmét.
Az egykori nagykövet szerint nincs itt semmi látnivaló, nem is nyomják el a kárpátaljai magyarokat.
Bemutatta a tervét a kohézióért és reformokért felelős uniós biztos.
Dömötör rámutatott, az Európai Bizottság a 2019 és 2023 között legalább 37 ezer szerződést kötött NGO-kkal 17 milliárd euró összegben. A listát rövidesen nyilvánosságra hozzák.
Egyértelműen elkezdődött a nagy csata.
Az amerikai elnök beszélt az ukrajnai háborúról az orosz elnökkel, de nem elégedett vele.
Ő már a zöld-fehérek hetedik nyári szerzeménye.
Fegyverek nélkül maradhat Kijev.
